Utolsó próbálkozásként tejesautókat vett és a városok utcáit járva árulja a tejet egy magyarszéki tehéntartó gazdaság. A vállalkozást a kényszer szülte, de úgy tűnik, működik.

– Amint a távolban megszólal a jól ismert dallam, az unokám már mondja is: papa, papa, jön a tejeskocsi! – meséli nevetve egy komlói nagyapa. – Ő énekli a Boci, boci tarkát, én meg fogom az üveget és lemegyek a parkolóba a kocsihoz. Most már csak innen vesszük a tejet. Finom is, és ráadásul még a boltba sem kell elmennem érte.

Nemcsak Komlón, de több más településen is találkozhatunk családokkal, akik hasonlóan vélekednek. Pár hónapja ugyanis két, nyolcszáz literes tartállyal felszerelt tejesautó járja a baranyai településeket, hogy a termelőtől egyenesen a családok asztalára jusson a teljes értékű tehéntej. Az ötlet gazdái egy kétszázötven tehenet tartó magyarszéki farm tulajdonosai, akik úgy döntöttek, a multik helyett közvetlenül a lakóknak adják el a tejet.

– Ahogy sok más vállalkozást, ezt is a kényszer szülte – vallja be Lukovics Gábor, az autók egyik tulajdonosa. – A multinacionális cégek ugyanis 50-70 forintért veszik át a termelőktől a tejet, és sok esetben ezt sem fizetik ki rögtön. Ahhoz, hogy talpon tudjunk maradni, muszáj volt kitalálnunk valami olyan értékesítési módot, amellyel közelebb kerülünk a fogyasztókhoz.

Így jött a kiszállítás ötlete. A két, darabonként tizenkétmillió forintot érő hűtős autó naponta több száz kilométert tesz meg a meghatározott útvonalakon, akár tíz-tizenöt települést is érintve. Többek között Komló, Magyarhertelend, Orfű, Sásd, Baranyajenő, Mánfa, Keszü, Bükkösd, Kővágószőlős, Cserkút, de Pécs-Uránváros és Kertváros is szerepel a listán.

– Elsősorban olyan falvakat, városrészeket szerettünk volna felkeresni, ahol korábban tartottak teheneket, ma már azonban erre nincs lehetőségük – magyarázza Turner Attila, a betéti társaság másik tagja. – Az ott élőknek még van igényük az igazi tejre, amiből akár aludttejet, túrót, vajat is készíthetnek. Minden nap ugyanabban az időpontban, ugyanott áll meg a tejesautó, de telefon is van rajta, amin meg lehet érdeklődni, hol tart éppen.

A gazdák tapasztalatai szerint már kialakult egy vásárlói kör, akik minden alkalommal vesznek pár liter tejet. Bár a kereslettel nincs probléma, a benzinköltség, a sofőrök bére és az autók fenntartása jelentős költséget jelent.

– Bár kiadásunk is van bőven, egyelőre úgy tűnik, megéri házhoz vinni a tejet. Így bruttó 160 forintért tudunk eladni egy litert, ami nekünk sokkal több, mint amit a tejipari vállalatok fizetnek, a fogyasztóknak viszont olcsóbb, vagy közel annyi, mint a boltban. De ha nem így lenne, akkor sem igazán tehetnénk mást, mert ha csak a multiknak adunk el, mostanra bezárhattuk volna a boltot – hangsúlyozza Lukovics Gábor.

Tejautomaták, szociális boltok a hazai termelőkért

Részben az illegális tej- és húsárusítás megelőzését, részben a hazai kistermelők megsegítését szorgalmazza a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Szövetsége (MAGOSZ). Mert míg a magyarszéki gazdák az ÁNTSZ által is ellenőrzött, uniós szabályoknak megfelelő körülmények között szállítják és árusítják a tejet, addig sokan a piacon, pult alól adják és veszik a néha kétes eredetű italt.

Bár a cél ugyanaz (a multikat kikerülve rögtön a fogyasztóknak árusítani a termékeket), a MAGOSZ mindezt legális úton kívánja megvalósítani. A szövetség úgynevezett szociális boltokat hoz létre, ahol a magyar kistermelők eladhatják termékeiket, a vásárlók pedig jutányos áron vehetik meg azokat. Így a nyereséget nem a nagy áruházláncok, hanem a gazdák kapják. Dr. Budai Gyula szövetségi igazgató elmondása szerint az elképzelés működik, hiszen a napokban nyitották meg az 51. boltot az országban.

Az üzletek mellett a tejautomaták telepítését, illetve az iskolai alma- és tejárusítást is folytatják, remélve, hogy sikerül javítani a hazai gazdák helyzetén.

További információkat a tejesautók kialakításáról  a www.zootechnika.hu oldalon találhat!